Mennyibe kerül az ingyenes alkalmazás?
Egyre többen használnak körülöttem is “okostelefonokat”, ezért jobban odafigyelek az ezekhez kapcsolódó részletekre. Én egyelőre szentimentális okokból maradok a jól bevált nyomógombos készülékemnél, de sajnos előbb-utóbb megadja magát…
Jó közelítéssel állíthatom, hogy egymillió alkalmazás elérhető már az Apple és Android platformokra. Ebből engem a második érint közelebbről, így az Android Market-et – azóta átnevezve Google Play-re – kezdtem el böngészni, első körben csak alkalmazásokat segítettem keresni az ismerősöknek. Ebből az lett, hogy elkezdtem írni is kisebbeket, amikor nem találtunk megfelelőt az elérhető készletben, a következő lépés pedig értelemszerűen az, hogy ezeket valahogy megosszam másokkal is, hiszen mind valamilyen felmerült problémára adnak megoldást.
Új fejlesztő a GP platformon
A Google Play listájába elég egyszerű fejlesztőként bekerülni: csak ki kell tölteni egy formanyomtatványt, el kell fogadni egy nyilatkozatot, és ennyi (részletes leírás angolul). A fejlesztőkörnyezet szabadon hozzáférhető, ahogy az Android forráskódja is. Rengeteg jó – és kevésbé olvasmányos – leírás segít az ötletek megvalósításában, szóval ezzel sem lehet gond.
Amit viszont kicsit problémásnak érzek, az a feltöltött programok kategorizálása. Erre ugyanis 8 játék és 26 alkalmazás kategória áll rendelkezésre. De típusból csak kettő: fizetős vagy ingyenes. De vajon tényleg ingyen van-e …
Jobb AD-ni, mint kapni?
Ami igaz, az annyi, hogy a pénztárcánkat nem terheli költség az ingyenes – maradjunk meg az eddig ismert szóhasználatnál – alkalmazások beszerzésénél. Viszont ezek esetében tovább lehet osztani a csoportokat alkalmazáson-belül-fizetős, reklámokkal támogatott és a szó igazi értelmében vett ingyenes címek alapján.
Ezek közül az elsőn rögtön látszik, hogy nincs minden ingyen, hiszen az alapjátékon kívül sok kiegészítő már pénzbe kerül. Az már csak az alkalmazás addikciós értékétől függ, hogy kik és mi mindent vesznek meg a használat során.
A második csoport kicsit trükkösebb. Itt ugyan nem kell pénzt áldozni az alkalmazásra, de használat közben kisebb-nagyobb mértékben zavaró – esetenként idegesítő – reklámok vesznek el értékes és egyben hosszú másodperceket az időnkből. Ehhez már csak annyit kell hozzátenni: az idő bizony pénz.
Egyedül a harmadik csoportba tartozó szoftverek kaphatnák meg szerintem az “ingyenes” megjelölést, a többi nyakára igenis rá kellene akasztani az oda megfelelő táblát (némelyikre a kötelet…)
Besorolás
Véleményem szerint ezért sokkal egyszerűbb lenne az eligazodás a termékek között, ha a besorolás több egyértelmű csoportra lenne bontva, pl:
- fizetős
- alkalmazáson-belül fizetős
- reklámokkal támogatott
- ingyenes
Akár ennek struktúrába illesztett változata is megoldható lenne, ahol maradhat a felső szinten a fizetős és ingyenes megnevezés, de tovább kellene bontani őket használat-során-fizetős, reklámos és idegességmentes kategóriákra.
Az viszont talán még hamarabb kivitelezhető lenne, és akkor nem is kellene sokat változtatni a jelenlegi megoldáson, ha egy ikonnal, vagy címkével jeleznék, hogy egy konkrét alkalmazás tartalmaz-e reklámot vagy sem.
Ennek az információnak a megadása jelenleg ugyanis a fejlesztőkre van bízva, és mint köztudott, nem igazán jeleskedünk a részletes felhasználói dokumentációk írásában…
Így fejlődik a fejlesztőkörnyezet A saját 10 fejlesztési szabályom
Comments are currently closed.