Így fejlődik a fejlesztőkörnyezet
Az elmúlt kilenc évben nem szereztem be új fejlesztői számítógépet, legalábbis olyant nem, ami kifejezetten az én igényeim szerint lett volna összeállítva. A tegnapi nappal ez a hosszúra nyúlt időszak véget ért.
Sikerült beszerezni az első körös építéshez szükséges utolsó alkatrészeket is, és az egyszerű felsorolást igyekszem kicsit tarkítani egy-egy rövid indoklással. Már most biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, akik nem értenek egyet az egyes alkatrészek választásával, de mivel az én területem inkább a szoftver, hamar megtörténhet, hogy lehetett volna jobbat is találni.
Az építés menetéről sajnos felszereltség hiányában nem tudok képeket közölni, azt hiszem ezt elég jól ellensúlyozzák a gyártók hozzáértőkkel készíttetett fotói.
Az első építőkő – miután az már biztos, hogy ATX alapú PC lesz az új gép is, egy ház kiválasztása. Ebben a jó hűtés, a gyors szerelhetőség és a kezet kímélő sorjázott élkialakítás legalább annyira fontos szempont volt, mint a kinézet és a megfelelően sok bővítőhely (az írás végén kitérek a második körös fejlesztések tervére, ott látszik majd ennek a haszna).
A választás végül egy Thermaltake Armor-ra esett.
A gyors szerelhetőség érzékelhető az előoldalon beépített elemek csavarmentes rögzítésén és a bővítőkártyák pattintós zárjain. Az összeszerelés során derült ki, hogy a pattintós zárak kicsit szűkre szabottan mérik a helyet a kártyák végén található fémlemezek füleinek, ezért erősebb noszogatásra van szükség a helyrecsúsztatáshoz, de ez is inkább csak a stabilitást segíti elő, ha egyszer végre a helyükre kerülnek.
A második a sorban az energiaellátásért felelős egység. A táp. (és most nem a tyúkok elé szórt magvas gondolatokra próbálok utalni :])
Cooler Master Silent Pro M1000
Először egy M850-est szerettem volna beszerezni, de arra majd másfél hónapot kellett volna várni, így inkább a nagy-testvérrel szimpatizáltam, bár Orwell regényének épp ellenkező érzéseket kellett volna keltenie bennem …
A maximális hatásfokát a névleges teljesítmény 50%-ánál éri el, és azt hiszem elég sokáig ennek közelében tudom tartani a jelenlegi konfigurációval.
Következett hát a hármasfogat, ami a készülő gép szíve-lelke, és ami miatt az egész kaland elkezdődött:
ASUS Saberooth X58 alaplap, Intel Core-i7 950 processzor és egy Kinston HyperX 12GB-os memória modul kit.
Az indokaim itt az alaplapi Raid vezérlő (ami nem csak bináris módban képes üzemelni, vagyis tud más módot is mint 0 vagy 1), CrossFire vagy SLI támogatás (jelen esetben mindkettő), valamint a jelenlegi újnak számító technológiák támogatása, gondolok itt többek között az USB3.0-ra.
Processzorban talán már nem is kapok olyant, ami nem támogatja a virtuális gépeket, mivel azonban ez nagy hátránya volt Clacker-nek (az előző gépemnek), ez mindenképpen magasan szerepelt a kívánandó tulajdonságok listáján. Ugyanezen indok vezetett a többmagos processzorok irányába, és itt egyszerre nyolc végrehajtó szálat kaptam.
A memóriával kapcsolatban csak annyit tudnék mondani, hogy bár vannak arra vonatkozó szállóigék mely szerint “640kb mindenkinek elég lesz”, de ez még a mondához szükséges valóságalappal sem rendelkezik. Inkább az a megközelítés a helyes, mely szerint sosem elég, de vannak kompromisszumra kész felhasználók :]
Mivel most már van minek számításokat végezni, és volt is hova beköltöztetni, elértük az első személyi számítógépek szintjét. Vagyis: minden indításkor be kell gépelni a programunkat, valamint ne is számítsunk arra, hogy látjuk valahol az eredményt, legfeljebb az állapotjelző LED-ek villogásából tudunk következtetni a működés helyességére.
Ez a számítógép az Altair 8800 volt.
1975. A Micro Instrumentation and Telemetry Systems piacra dobta MITS Altair 8800 az első PC-t, vagyis egy csomag alkatrészt, amiből kellő elhivatottsággal rendelkező barkácsolók több-kevesebb szerencsével egy működő gépet rakhattak össze. Az Altair-nak nem volt billentyűzete, monitora, az adatokat nem tudta eltárolni, de még így is volt rá kereslet a lelkes amatőrök között. Bill Gates és Paul Allen írtak egy BASIC értelmezőt az Altair-ra.
Forrás: http://www.miau.gau.hu/szgep/szgep4_01.html [2012-04-06 9:35]
Tehát szükségünk van kapcsolatfelvételi eszközökre és tárolókra.
A bevitelnél egy IBM 8820-as billentyűzet és egy Contour Cmo-Blk-L-R ergonomikus egér van segítségemre.
Elég sokat tanakodtam azon is, hogy a cd-n dvd-n található anyagaimat hogyan tudom majd használni, hiszen Clacker csak nyugdíjazva lett, nem szétmarcangolva. Amit szerettem volna, az a LightScribe (nem igazán vagyok kibékülve a saját kézírásommal), B verziónak pedig egy Blu-Ray olvasó beszerzését tűztem ki célul. A végső döntés meghozásában nagy segítségemre volt az LG, mivel CH10LS20RBB kódnéven kiadtak egy meghajtót, ami ötvözi a két keresett szolgáltatást.
Jelenleg – és egyelőre átmeneti jelleggel – egy 500GB-os Seagate Barracuda látja el a teljes háttértároló szerepét, ez azonban a második lépésben erőteljes változásra van felterjesztve.
Ezután már csak arról kell gondoskodni, hogy lássuk is amit elkészítettünk. Ebben pedig egy kvartett tesz eleget minden eddigi elvárásomnak. A kvartett tagjai: két Samsung 2243SW monitor (1920×1080) és két Sapphire Vapor-X 6850 1GB DDR5 videokártya.
A videokártya vásárlás egyik trükkje, hogy rá kell jönni mi alapján lehet beazonosítani egy-egy darabot. Főleg olyankor, amikor a gyártó nem teszi elérhetővé a termék modellszámát, a webáruházak pedig sokszor felcserélik a képeket az egyes termékeken. Az egyetlen dolog ami biztos célravezető, ha például előretelefonálunk és megszemléltetjük a külső ismertető jegyeket.
Mindenez alkatrészek és egy nagy adag fantázia szüleménye Beornegar, akinek névadója az egyik kedvenc könyvsorozatom hősének Wulfgarnak vér szerinti apja, és a Jeges szelek völgyében élő barbár törzs egykori vezére. A könyvek szerzője R. A. Salvatore, a könyvek pedig a Drizzt sorozat könyvei.
A második fejlesztési lépésben kerül majd előtérbe az alaplapi Raid vezérlő Raid5 képessége, valamint a jelenleg kihasználatlan hat megjelenítőt meghajtani képes videokártyákban rejlő lehetőségek…
WordPress – Google ‘plus one’ Gomb Mennyibe kerül az ingyenes alkalmazás?
Comments are currently closed.
[...] korlát 90 másodperc, a memórialimit pedig 128MB. Én a cikk megírása során tesztgépnek BEORNEGAR-t használtam [Sabertooth X58; Core i7@3.06GHz; 12GB ram; 128GB [...]
[...] vannak időszakok, amikor egy-egy fejlesztés elkerülhetetlen. Így került hozzám Clacker után Beornegar is. Most pedig [...]
[...] Beornegar [...]